|
Gyakori kérdések-válaszok
|
|
Minden európai országban egyforma az oltási rend? |
| Messze nem. Jó néhány országban egyáltalán nincsenek kötelező oltások, csak választhatók (pl. Anglia, Németország, Hollandia, Ausztria, Svájc…). |
| Ahol vannak kötelezők, ott is csak néhány az, a többi oltás választható. |
| Az átoltottság azonban ezekben az országokban is magas. |
| Lásd Petíciónk mellékleteit honlapunkon |
|
Milyen életkorban és hogyan célszerű elkezdeni az oltások adását? |
| Véleményünk szerint 4-6 hónapos kor előtt - elsősorban az immunrendszer fejletlensége miatt - semmiképpen sem ajánlott. Az egy éves kor körüli időpont még ennél is kedvezőbb egyes irodalmak szerint. |
| Mindezek mellett az is fontos lenne, hogy egy-egy oltás minél kevesebb összetevőt tartalmazzon. Az lenne a legoptimálisabb, ha egyidejűleg csak egy, de semmiképpen sem több, mint három betegség ellen oltanának. |
|
Milyen vizsgálatok előzik meg az oltás beadását? |
| Oltani csak teljesen egészséges gyermeket szabad! |
| Az oltandó közvetlen környezetében ne legyen akut fertőző betegségben szenvedő vagy immunszupresszív terápiában részesülő páciens! |
| Normál esetben elég, ha a házi gyermekorvos vagy iskolaorvosa gyermeket testileg alaposan megvizsgálja, a szülőt pedig kikérdezi, hogy a családtagok között található-e valaki a fent említett problémákkal. Mindezek mellett az oltó orvosnak arra vonatkozóan is fel kellene tenni kérdéseket, hogy a gyermek hogyan reagált az előzőleg kapott oltásokra. Sőt, mielőtt a gyermek élete első oltását megkapná, a szülők oltásokra dott, esetleges kedvezőtlen reakcióiról is tájékozódnia kellene. |
| Itt hívjuk fel a figyelmet a Javaslataink / oltási kontraindikációk menüpontra. |
|
Mire figyeljek, mint szülő az oltást követő időszakban? |
| Minden olyan dologra érdemes felfigyelni, ami szokatlannak, rendellenesnek tűnik, és néhány órán, maximum pár napon belül nem múlik el. |
| E tekintetben irányadó lehet a Javaslataink / oltás mellékhatások menüpont. |
|
Mi a különbség az oltási reakció és az oltás mellékhatás között? |
| Az oltási reakció az oltás beadását követően néhány napon belül lecseng, maradandó elváltozások nélkül. Ilyen reakciónak tekinthető pl. az oltás helyén fellépő fájdalom, duzzanat, bőrpír, a hőemelkedés, láz, étvágytalanság stb. Ez a szervezet természetes válasza az idegen anyag szövetek közé való bejuttatására. |
| A mellékhatások tartósan fennállnak, általában nem múlnak el beavatkozás nélkül. Sajnos, akár maradandó károsodással is járhatnak. |
| Javaslataink / oltás mellékhatások menüpont. |
|
Szülő is jelezheti az oltást követő nemkívánatos reakciót? |
| Igen, nem csak az oltó orvos, akinek egyébként kötelessége a mellékhatás jelentése, hanem szülő is megteheti a bejelentést. |
| Oltást Követő Nemkívánatos Események felügyelete - oltás mellékhatások bejelentése |
|
Mit tartalmaznak az oltóanyagok? |
| Az oltások csomagolásába, mint bármely gyógyszer dobozába, tájékoztató kerül az oltóanyagban lévő összetevőkről, az esetlegesen várható ritka vagy éppen gyakori mellékhatásokról, stb. |
| Sajnos az összetétel felsorolásánál időnként számokat és betűjelzéseket is látunk, amelyek nem fedik fel világosan azt, hogy az élő gyengített vagy elölt kórokozón, vagy annak toxoidján kívül pontosan mit is tartalmaznak az oltóanyagok. |
| Ezek a tájékoztatók a házi gyermekorvostól vagy az iskolaorvostól elolvasásra elkérhetők. Akár az orvos maga is javasolhatná ezt. Valószínű, hogy azért nem teszi, mert az oltás így is úgy is kötelező, akkor meg minek annyit magyarázni. |
| Ha azonban tudjuk az éppen sorra kerülő oltás pontos nevét, akkor ma már minderről az interneten is tájékozódhatunk. |
| Kívánatos lenne, ha a szülők ezt maguktól is igényelnék, és tudatosan választanák úgy az oltás, mint bármely más gyógyszer hatásainak és mellékhatásainak megismerését. |
|
Megnézheti-e a szülő az oltásokhoz mellékelt tájékoztatót? |
| Természetesen, ez a szülőnek, mint a gyermeke jogi képviselőjének törvény adta joga. Lásd ezt részletesen az előző kérdésre adott válaszunkban. |
|
Mik azok az adjuvánsok? |
| Annak érdekében, hogy az oltások által kiváltott immunválasz erősebb legyen hatásfokozókat, ún.adjuvánsokat is tartalmaznak az oltóanyagok. Ezek leggyakrabban alumínium-só formájában kerülnek az oltásokba. |
| Ezeket teszik jelenleg elsősorban felelőssé az immun- és idegrendszer részéről fellépő oltást követő nemkívánatos eseményekért (OKNE). |
|
Mi az ASIA szindróma? |
| Autoimmun Syndrome Induced by Adjuvants |
| (Ajduvánsok által Indukált Autoimmun Tünetegyüttes) |
| Neurológiai és immunológiai jelenségek sora tartozik ide: |
| - gyengeség |
| - szorongás |
| - viszketés |
| - krónikus fáradtság |
| - alvászavarok |
| - lupusztól reumatoid artritiszig... |
| - agyhártyagyulladástól agyvérzésig... |
| - bénulásoktól autizmus spektrum zavarig... |
|
Élethosszig tartó védettséget ad-e az oltás? |
| Nem, az oltás nem ad élethosszig tartó védettséget. Ezért van az, hogy azokat a gyermekeknél rövidebb-hosszabb időközönként megismétlik, sőt, ma már a felnőttek többszöri újra oltásának ajánlását is tervezik. |
| Az persze nyitott kérdés, hogy az egyre nagyobb számú oltás, valamint azok egyre többszöri ismétlése hogyan hat az immunrendszer, illetve a szervezet egészére. |
|
Az egyre nagyobb számban, és egyre fiatalabb életkorban megjelenő allergiás és autoimmun betegségek kialakulásának hátterében az oltások állhatnak-e? |
| A krónikus betegségek számának jelentős mértékű emelkedése fiatalok és idősek körében – tény. |
| A dolgok általában nem egy-eredősek. Ám nagyon valószínű, hogy többek között a túl korán elkezdett oltási program, az egyre nagyobb számban adott, egyre többször ismételt, az egyszerre akár 5-6 oltás beadása is szerepet játszhat ebben. |
| A pontos, tudományos válaszon már dolgoznak a kollégák, reméljük, nem kell rá sokáig várni. |
|
A járványok megfékezése = oltások bevezetése? |
||||
| Azok a járványok, amelyek régen a rossz közegészségügyi állaotok, tetsi-lelki állapotromlást okozó háborúk, természeti katasztrófák miatt pusztítottak eltűntek. Ennek oka azonban jórészt a higiénés viszonyok változása, az életkörülmények jelentős javulása: a megfelelő tápláltság, a jó minőségű ivóvíz, a jobb lakáskörülmények, stb. | ||||
| Az oltási programokat a járványokkal kapcsolatos halálozás már lényegesen csökkenő szakában vezették be, így az oltások haétkonyságáól alkotott vélekedések eltúlzottak. | ||||
| Olyan járványokról sem hallunk már (pl.pestis), melyek ellen nem oltottak. Olyan betegségek is megszelidültek (pl.skarlát), melyek ellen szintén nincs oltás. | ||||
| http://www.valaszthato-oltas.hu/images/Oltast_koveto_cikk.pdf | ||||
lásd a cikk 12. oldalától
|
|
Mi az a nyáj immunitás? |
| "A nyáj immunitás olyan immunitás, amely akkor keletkezik, amikor a népesség egy bizonyos részének beoltottsága védelmet biztosít a beoltatlanok számára is" (Wikipedia) |
| Ezzel az a probléma, hogy még a lakosság döntő többségének átoltottsága esetén sem lehet tudni, hogy az oltás valóban kiváltott-e az adott oltottnál védettséget. Ha pedig igen, akkor az milyen hosszú ideig áll majd fenn? |
| Biztos, és élethosszig tartó védettséget csak a gyermekkori fertőző betegségek természetes úton való átvészelése ad. |
| Jelenleg a populációban egyre nő azok száma, akik oltottak, tehát már nem eshettek át ezeken a betegségeken. Az pedig, hogy az oltással milyen védettség érhető el náluk és ez mennyi időre szól, elég bizonytalan. |
| Megjegyezzük, hogy a jövőben emelkedhet azok száma, akik - éppen az oltások hosszabb-rövidebb idő után lecsengő, és egyébként bizonytalan védőfunkciója miatt - felnőttkorban válnak fogékonnyá a gyermekkori fertőző betegségekre. Ilyenkor pedig a betegségek súlyosabbak, több szövődménnyel járnak, mint a gyermekkorban átvészeltek. |
|
Mi az a fészek immunitás? |
| "Vannak olyan személyek, akik valamilyen okból nem részesülhetnek védóoltásokban. Ilyen esetekben az úgynevezett "fészek" immunitás nyújthat védelmet számukra, vagyis az, ha a közösség többi tagját vakcina védi a fertőzés kialakulásával szemben." |
| A fészek immunitás fogalmán a gyakorlatban leginkább a család által biztosított védelmet értik. Az oltáspártolók véleménye szerint a családban élő sérülékenyeket kell ilyen módon védeni (újszülöttek, fiatal csecsemők, várandósok, szoptató anyák, idősek, kemoterápia, szervátültetés, sugárkezelés miatt gyenge, illetve sérült immunitású családtagok). |
| Ez ugye a nyáj immunitáshoz hasonló fogalom, az általa felvetett problémák megegyeznek az előző válaszban leírtakkal. |
|
Mit tehet az a szülő, aki az oltási programot később akarja gyermekénél elkezdeni, esetleg egy-egy oltást ki szeretne hagyni a kötelezők közül? |
| Elméletileg halasztást, illetve mentesítést kérhet. |
| A legjobb és a legtermészetesebb megoldás az lenne, ha mindezt házi gyermekorvosával és védőnőjével egyeztethetné, és közösen találnának megoldást. Erre azonban jelenleg, sajnos nincs kialakult gyakorlat. Így elmondható, hogy ez pillanatnyilag egy nagyon hosszú és nehézkes folyamat, kétséges végeredménnyel. |
| Minderről, egyébként a Társaság a Szabadságjogokért szervezet honlapján tájékozódhat. |
| Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) védőoltásokkal kapcsolatos információs oldala |
| védőoltás 1x1, szabadon felhasználható iratmintákkal. |
| http://tasz.hu/betegjog/vedooltas-1x1 |
| A „Kötelező helyett választható” mozgalmunk a fentebb felvetett kérdések könnyebb megoldhatóságáért is tevékenykedik. |
|
Hogyan tájékozódhat a szülő a kötelező védőoltások rendjéről? |
| Házi gyermekorvosa és védőnője szolgálhatnak erről információkkal. |
| Egyebekben ajánljuk az Epinfo ezzel kapcsolatos, évente kiadott útmutatásait. |
| http://www.oek.hu/oek.web/oek.web?to=16&nid=444&pid=1&lang=hun |
Folytatjuk